Emmerich: Szabadabb világrendre van szükség, de előbb szét kell rombolni a meglévőt

Chichén Itzában, a mexikói Yucatán-félszigeten található ősi maja városban adott interjút nemrégiben a Népszabadság tudósítójának, Návai Anikónak Roland Emmerich, a 2012 című világvégefilm rendezője. A német filmes a beszélgetés során rendkívül erőteljes társadalom-kritikát fogalmazott meg. Az interjúból most a legérdekesebb részeket idézzük.

„Nem, mert az emberiség minden lehetőséget megragad, hogy tönkretegye a bolygónkat” – válaszolta Roland Ememrich a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy optimista világszemléletű embernek tartja-e önmagát.

„Ahhoz pedig se elég okosak, se elég megfontoltak, se elég előrelátóak nem vagyunk, hogy megszervezzük és forgalomba helyezzük az űrutazást – folytatta a rendező. – Mire odáig eljutunk, már késő lesz. Néha el is töprengek rajta, hogy miközben fejünk fölött lebeg a nyilvánvaló katasztrófa, milyen ostobán és földhözragadtan élünk. A vallásba menekülünk, ahelyett, hogy magunkban találnánk meg a mankót, sőt tűrjük, hogy maroknyi terroristacsoportok dirigáljanak. Legszívesebben leszoknék az újságolvasásról, mert csak depressziós leszek a hírektől. Semmi nem változik, és semmi nem lesz jobb. Mintha még mindig a középkorban élnénk, és vakon bíznánk, hogy majd csak felvirrad a reneszánsz.”

A vallást menekülési útnak tekintő, az ember önmagába vetett hitét hangsúlyozó Emmerich általában véve alkalmatlannak tartja a világ vezető politikusait, és szerinte új világrendre van szükség.

„Sajnos, ma ugyanazok döntenek katasztrófa esetén, akik békeidőben: az alkalmatlan politikusok – fogalmazott. – Csak ideális esetben létezik olyan vezéralak, akinek a kisember is ember. Tehát a világ rosszul van berendezve, mert egy kisebbség diktál a többségnek. Szabadabb világrendre van szükség, de úgy látszik, ahhoz, hogy létrejöjjön egy jobb világ, előbb szét kell rombolni a meglévőt.”

„Valamiért az istennek sem vagyunk hajlandók tanulni. Biztos léptekkel masírozunk a katasztrófába. Háborúzunk, veszekszünk, üresen, felszínesen, hamisan, hatalmat és pénzt kergetve élünk” – tette hozzá.

Roland Emmerich egy amerikai aktuálpoltikai kérdésről, a társadalombiztosítás általánossá tételéről is elmondta a véleményét:

„Nem is értem, miről vitáznak. Az összes európai országban kiválóan működik ez a rendszer, ettől még egyik ország sem lett szocialista. Az átfogó társadalombiztosítás nem eredendő bűn. Minden társadalomnak szüksége van rá. Márpedig itteni gazdag barátaimtól mást se hallok, mint azt, hogy a szociális háló a szabadságjogok megcsonkítása. Milyen szabadságé? Ha valaki beteg, az beteg, nem? És akinek Amerikában nincs pénze orvosra, az simán beledöglik. Az agyam eldobom! Néha ki is csúszik a számon, bárcsak ezek a milliomosok ott állnának nincstelenül, és megbetegednének. Vajon akkor is ezt mondanák?!”